2011. július 31., vasárnap

Kinek lesz jó a cementgyár?

Megdöbbenve fogadtuk mi ócsaiak, hogy Tájvédelmi Körzetünk tőszomszédságában cementgyárat kíván létesíteni a Holcim Zrt. Bár Elosztó és Logisztikai Központként szerepel minden hivatalos tájékoztatóban, azért nekünk nincsenek illúzióink, hogy mi is épül valójában, messze van a zöldmezős beruházástól az egészen biztos. Én most nem foglalkoznék azzal, hogy valójában mennyi cementpor, mennyi vas-szulfát vagy éppen rákkeltő króm6-oxid kerülhet a levegőbe. Ezt bízzuk a szakemberekre, hatóságokra…
Egyszerűbb és ember közelibb kifogásaim és érzéseim vannak a gyárral kapcsolatban.
Dr. Dobos István projektvezető néhány mondata erősen elgondolkodtatott, jegyzőkönyvben rögzítve mondja: „Ezen a helyszínen találták az egyik legkevesebb védendő növényt, vagy madárfajt. Hüllőkben gyíkot találtak, fogolypárt és pacsirtát. Megnézték mi lesz, ha lesz itt egy ipari létesítmény. Ezek a fajok odébb fognak költözni, tehát ennek az élőhelyét nem zavarta meg.”
Ugye érti Ön is? Valahogy, valamilyen módon lemodellezték, mi lesz itt, ha egy gyár épül. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ott lévő állatvilág, majd arrébb költözik, így tulajdonképpen nem is avatkozott be senki az élőhelyükre! Érdekes nem?
Azt se felejtsük el, hogy a tervezett elosztó és logisztikai központ területe és annak környezete művelt mezőgazdasági terület, amely védett állatok táplálkozóhelye, tehát a beruházás ennek megsemmisülését jelenti. Mindezek mellé, a teljes hozzá nem értésről tanúskodik az a határozat is, melyben az intenzív területbolygatással járó munkálatokat fészkelési időn kívülre, tehát augusztus és február között tervezik. Az nem tűnt fel senkinek, hogy számos védett állatfajról beszélhetünk (gyurgyalag, cigánycsuk, bíbic, szalonka, nagy goda, tücsökmadár, haris, piroslábú cankó, parlagi vipera), melyek mind saját életük különböző ciklusában (táplálkozás, vándorlás, tojásrakás, költés stb.) használják ezt a területet és környezetét, tehát effektíve nincs olyan időpont, hogy oda nem illő emberi beavatkozás ne zavarná meg valamely élethely normál működését. 
                                                         Piroslábú cankó (Kép: nadap.hu)

Ha ezen tényeket figyelembe vesszük, valamint kijelentjük, hogy a tervezett beruházástól néhány tízmillió forint adóbevételt lehet csak remélni (hiszen a Holcim iparűzési adóját Lábatlan kapja), hogy mindössze 25-30 ember foglalkoztatásáról van mindösszesen szó, hogy  a munkavégzés csúcsidőszakában(május 1-től október 31-ig) a beszállítás 4 irányvonattal tervezett, ami vonatonként 15 vagont jelent 50 tonna/vagon kapacitással, hogy a közúton történő kiszállítás forgalma a tervek szerint napi 91 darab cementet kiszállító járművet (24 tonna/teherautó) jelent, akkor joggal kérdezhetjük, hogy kinek és milyen előnye származhat ebből a beruházásból? A környékbelieknek, dabasiaknak, inárcsiaknak, kakucsiaknak, újhartyániaknak, ócsaiaknak és a fokozottan védett állatainknak és növényvilágnak egészen biztosan semmilyen. Félő, hogy a gyár megépül, mi pedig megint magára hagytuk a tehetetlen, védekezésre képtelen, több száz éve itt élő állatvilágot. Így pusztítunk el mi emberek szépen lassan mindent magunk körül…