Rendelet a kommunális adóról Ócsán

Ócsa Város Önkormányzatának

22/2010. (XI.26.) rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

Ócsa Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

                        1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed;

b) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit;

c) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;

d) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

e) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel;

f) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket;

g) Építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom;

2. § (1) A kommunális adó az önkormányzat saját bevételi forrásának kiegészítésére szolgál.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Ócsa város közigazgatási területére.

(3) A beszedett adó összegéről az önkormányzat évente köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

2. Az adó tárgya

3. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén:

a) a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény),

b) építési tilalommal nem terhelt beépítetlen belterületi földrészlet (telek),

c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.

3. Az adó alanya

4. § (1) Az adó alanya, az a magánszemély, aki a naptári év első napján a 3. §-ban megjelölt építmény vagy telek tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője (továbbiakban: adózó).

(2) Az adó alanya a külföldi magánszemély is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

(3) Ha az építményt vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog (kezelői jog, haszonélvezet, földhasználat és a lakásbérlet) terheli, a tulajdonos és a vagyonértékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyonértékű jog jogosultja az adózó.

(4) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

(5) A lakásbérlőket a bérleti jog arányában terheli az adófizetési kötelezettség.

                        4. Adókötelezettség keletkezése

5. § (1) Építmény esetén az adókötelezettség a használatbavételi, valamint a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.

(3) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(4) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

                        5. Adókötelezettség megszűnése

                        6. § (1) Az adókötelezettség megszűnik:

                        a) az építmény megszűnése évének utolsó napján,

                        b) lakásbérleti jogviszonynak a megszűnése esetén a jogviszony megszűnése évének utolsó napján,

                        c) építési tilalom kihirdetése esetén a kihirdetés évének utolsó napján.

(2) Az építménynek, valamint a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén, továbbá az építési tilalom az év első felében történő kihirdetése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

                        6. Az adómentesség

7. § (1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól:

a) a 70 éven felüli nyugdíjas, a tulajdonában lévő egy lakás, valamint ingatlan után azon év január 1. napjától, amikor betölti a 70. életévét, amennyiben nem él egy háztartásban más keresőképes személlyel,

b) a legalább 67 %-os csökkent munkaképességű, illetve akinek családjában 100 %-os csökkent munkaképességű eltartott van, egy ingatlan esetében,

c) akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum alatt van.

(2) Mentes az adó alól:

a) a külterületen lévő lakás,

b) az önálló beépítésre nem alkalmas terület, amennyiben az nem rendelkezik az érvényes beépítési előírásokkal.

c) építési tilalom alatt álló telek, a tilalom ideje alatt,

(3) Adómentesség kizárólag 1 ingatlan esetében adható.

                        7. Az adó mértéke

                        8. § Az adó mértéke adótárgyanként 12.000.-Ft/év.

8.Az adó megfizetése, bejelentése és az adóbevallás határideje

9. § (1) Az adózó adókötelezettségét első ízben a 2011. január 1-jei állapotnak megfelelően 2011. március 30. napjáig köteles bejelenteni, adóbevallást benyújtani az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az adózó az adókötelezettségében történt változásról (keletkezés, megszűnés) a változást követő 15 napon belül adóbevallást köteles tenni.

(3) Az adózó adófizetési kötelezettségét minden év március 15-ig és szeptember 15-ig teljesítheti késedelmipótlék-mentesen. 2011-ben az adó pótlékmentes befizetésének határideje 2011. június 30.

                        9. Méltányossági szabályok

10.§ Az adóhatóság az adózó kérelmére méltányosság címén az adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak részbeni vagy teljes megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozója létfenntartását súlyosan veszélyezteti.

11.§ Az adóhatóság az adózó kérelmére méltányosság címén a bírság, vagy a pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak részbeni vagy teljes megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozója létfenntartását súlyosan veszélyezteti.

                        10. Záró rendelkezések

12.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Bukodi Károly                dr. Szabó György

Polgármester                     Jegyző