2011. augusztus 24., szerda
2011. július 31., vasárnap
Kinek lesz jó a cementgyár?
Megdöbbenve fogadtuk mi ócsaiak, hogy Tájvédelmi Körzetünk tőszomszédságában cementgyárat kíván létesíteni a Holcim Zrt. Bár Elosztó és Logisztikai Központként szerepel minden hivatalos tájékoztatóban, azért nekünk nincsenek illúzióink, hogy mi is épül valójában, messze van a zöldmezős beruházástól az egészen biztos. Én most nem foglalkoznék azzal, hogy valójában mennyi cementpor, mennyi vas-szulfát vagy éppen rákkeltő króm6-oxid kerülhet a levegőbe. Ezt bízzuk a szakemberekre, hatóságokra…
Egyszerűbb és ember közelibb kifogásaim és érzéseim vannak a gyárral kapcsolatban.
Dr. Dobos István projektvezető néhány mondata erősen elgondolkodtatott, jegyzőkönyvben rögzítve mondja: „Ezen a helyszínen találták az egyik legkevesebb védendő növényt, vagy madárfajt. Hüllőkben gyíkot találtak, fogolypárt és pacsirtát. Megnézték mi lesz, ha lesz itt egy ipari létesítmény. Ezek a fajok odébb fognak költözni, tehát ennek az élőhelyét nem zavarta meg.”
Ugye érti Ön is? Valahogy, valamilyen módon lemodellezték, mi lesz itt, ha egy gyár épül. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ott lévő állatvilág, majd arrébb költözik, így tulajdonképpen nem is avatkozott be senki az élőhelyükre! Érdekes nem?
Azt se felejtsük el, hogy a tervezett elosztó és logisztikai központ területe és annak környezete művelt mezőgazdasági terület, amely védett állatok táplálkozóhelye, tehát a beruházás ennek megsemmisülését jelenti. Mindezek mellé, a teljes hozzá nem értésről tanúskodik az a határozat is, melyben az intenzív területbolygatással járó munkálatokat fészkelési időn kívülre, tehát augusztus és február között tervezik. Az nem tűnt fel senkinek, hogy számos védett állatfajról beszélhetünk (gyurgyalag, cigánycsuk, bíbic, szalonka, nagy goda, tücsökmadár, haris, piroslábú cankó, parlagi vipera), melyek mind saját életük különböző ciklusában (táplálkozás, vándorlás, tojásrakás, költés stb.) használják ezt a területet és környezetét, tehát effektíve nincs olyan időpont, hogy oda nem illő emberi beavatkozás ne zavarná meg valamely élethely normál működését.
Piroslábú cankó (Kép: nadap.hu)
Ha ezen tényeket figyelembe vesszük, valamint kijelentjük, hogy a tervezett beruházástól néhány tízmillió forint adóbevételt lehet csak remélni (hiszen a Holcim iparűzési adóját Lábatlan kapja), hogy mindössze 25-30 ember foglalkoztatásáról van mindösszesen szó, hogy a munkavégzés csúcsidőszakában(május 1-től október 31-ig) a beszállítás 4 irányvonattal tervezett, ami vonatonként 15 vagont jelent 50 tonna/vagon kapacitással, hogy a közúton történő kiszállítás forgalma a tervek szerint napi 91 darab cementet kiszállító járművet (24 tonna/teherautó) jelent, akkor joggal kérdezhetjük, hogy kinek és milyen előnye származhat ebből a beruházásból? A környékbelieknek, dabasiaknak, inárcsiaknak, kakucsiaknak, újhartyániaknak, ócsaiaknak és a fokozottan védett állatainknak és növényvilágnak egészen biztosan semmilyen. Félő, hogy a gyár megépül, mi pedig megint magára hagytuk a tehetetlen, védekezésre képtelen, több száz éve itt élő állatvilágot. Így pusztítunk el mi emberek szépen lassan mindent magunk körül…
2011. június 28., kedd
Nem lett városi emléknap június 4.
Gyors jelentés a ma délutáni testületi ülésről:
Ehhez kapcsolódóan szemezgetés a városokból, ahol önkormányzati szintű trianon megemlékezés volt, vagy városi emléknappá nyilvánították június 4-ét, nálunk ez is megerőltető....
Várpalota:
Dabas:
Sümeg:
Dunaújváros:
Tápiószele:
Hajdúszoboszló:
Kazincbarcika:
Ópusztaszer:
Vác:
A helyi képviselőinknek meg néhány mondat a fidesz.hu-ról, 2010-ből:
Emlékülést tartott ma az Országgyűlés a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján; a megemlékezésen beszédet mondott Schmitt Pál házelnök, Sólyom László köztársasági elnök és Német László nagybecskereki püspök. Az emlékülésen az MSZP-frakció nem vett részt.
A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét.
Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.
Nem revíziót - hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik - fogalmazott.
Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra.
Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.
Nem revíziót - hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik - fogalmazott.
Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra.
Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.
"Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának, és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. paragrafusának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért" - fogalmazott.
Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.
Ha szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újra egyesítését, akkor majd tíz év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, - "a múltat bevallottuk" és "rendeztük végre közös dolgainkat" - mondta.
Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.
A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk."
Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.
Ha szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újra egyesítését, akkor majd tíz év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, - "a múltat bevallottuk" és "rendeztük végre közös dolgainkat" - mondta.
Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.
A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk."
2011. június 7., kedd
Csalódás-Június 4.
2010-ben a Magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét. Vonatkoztassunk el attól, hogy maga a Trianon szó maradt ki a nemzeti összetartozás napjának még a nevéből is, hogy nem „Trianoni gyásznap” vagy éppen „Trianoni emléknap” lett június 4-e.
Attól viszont nem igazán tudok elvonatkoztatni, hogy a trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító törvény nem rendelkezik a Nemzeti Alaptanterv módosításáról is, melyben június 4-ét például ugyanolyan kiemelt eseményként tanulnák a diákok, mint március 15-ét vagy éppen október 23-át. Nem rendelkezik továbbá a törvény az oktatási intézményekben tartott megemlékezések előírásairól, lebonyolításáról sem.
Mindezek fényében elgondolkodhatunk rajta, miért is történt meg ez az impotens, látszat intézkedés? Miért nyilvánították a Nemzeti Összetartozás Napjává június 4-ét, amikor fideszes vezetésű városok sem ünneplik meg? Amikor egy darab magyar zászlót nem képesek kitűzni a Városházára? Amikor városi szintű megemlékezést sem vagyunk képesek megtartani? Amikor a meghívott városvezetők nem jönnek el a megemlékezésre? EZ NEM A JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM tagjainak a napja, hanem a magyarság legsúlyosabb tragédiájára való emlékezés, mert csak így őrizhetjük meg magyar identitásunkat, mert csak így biztosíthatjuk a külhoni magyarokat szolidaritásunkról, mert csak így tanulhatunk a történelemből!
Egyszerűen feldolgozhatatlan számomra az az érdektelenség, amire idén június 4-én kellett rájönnöm. Erősen el kell gondolkodnunk azon, hogy az Ócsa város fórumpótló blogján olvasott példát követve, mi is városi emléknappá nyilvánítsuk június 4-ét! Talán akkor nem degradáló fideszes városvezetőként vagy független önkormányzati képviselőként megjelenni egy ilyen megemlékezésen. Talán akkor majd kikerülhetnek a zászlók a Városházára és a villanyoszlopokra. Talán akkor majd tudatosul az emberekben, hogy ez nem a jobbikosok napja, hanem minden magyar emberé. Kivéve persze a hazaáruló kommunista és liberális, magyarellenes csőcseléket…
2011. június 5., vasárnap
A dolgozók nem adják fel-levél a FÉG vezetőinek
Fég Konvektorgyártó ZRT
Ócsa, Kiss János u. 34-38.
Gyarmathy Attila Vezérigazgató és
Ámon Csaba Gazdasági vezérigazgató részére
2011. május 10.-én az üzemi tanácstól átvettek írásban egy levelet, amelyben a dolgozókat érintő kérdések lettek megfogalmazva. Ezen a napon 13 órakor bejelentették a munkavállalóknak, hogy csoportos létszámleépítésre tesznek bejelentést a munkaügyi központ felé. A feltett kérdések elől azzal a megjegyzéssel hátráltak ki, hogy későbbi időpontban térnek vissza rá. A dolgozók a következő naptól nem léphettek be a gyárba. Megjegyezném, hogy a törvény előírása szerint a dolgozók nagy többségét érintő intézkedések előtt az üzemi tanácsot tájékoztatni kellett volna, ezt nem tették meg. Tehát ez a lépés mondható törvénytelennek?
A kérdésekre a mai napig nem kaptunk válaszokat. Az üzemi tanács és a dolgozók tájékoztatása a mai napig nem valósult meg. Most már második bérfizetés napja közeleg, de sem fizetést, sem felmondási papírt, sem tájékoztatást nem kaptunk. Még a FÉG munkavállalói vagyunk.
Törvény adta lehetőségünket akarjuk érvényesíteni és követeljük a tájékoztatás megtételét.
Tényeket akarunk hallani és látni. 160 család megélhetése már veszélyben van, kritikus a családok helyzete. Gyógyszert nem tudnak kiváltani, közműveket kapcsolnak ki, élelemre nincs pénz. A törvény betartása, a tisztesség és emberség is azt kívánná, nem beszélve a becsületről, hogy legalább a ránk vonatkozó részletekről kapjunk tájékoztatást. Nem egy pár szétszórt levelet kérünk, talán annyit megérdemlünk, hogy szemtől szembe érveljenek. Feltettük számtalanszor a kérdést és kértük, szinte könyörögtünk még az utolsó benntöltött napon is, hogy tegye meg a vezetés a felszámolás kezdeményezését.
Újabb kérdést teszünk fel, miért nem tették meg a lépéseket és a mai napig miért nem tették meg a felszámolás kezdeményezését. Mire, kire vártak, várnak? Gyarmathy úr válasza mi volt rá? Ugye emlékszik: - Már biztosan megtette valaki. Ez egy felelős vezető válasza?
Ha időben léptek volna most nem itt tartanának a családok, mert lehetőségük lenne a munkanélküli segélyből túlélni. Vagy rosszul látom? Minden nagyon jól működött és semmi gond nem volt a likviditással? Ha előbb nem vált nyilvánvalóvá, akkor március 16.-án tudatosulni kellett volna annak a ténynek, hogy nincs mentőöv. Pénz nincs, tehát a gyár befejezheti ténykedését. A mai napra már rendezett lett volna a mi helyzetünk.
Már észrevehették, hogy ez a 160 dolgozó rendkívül összetartó és a törvény adta lehetőségeket minden fórumon, hivatalban és nyilvánosságon igénybe veszik a jövőben is.
Amennyiben 2011. június 12.-ig az intézkedésekről és felmondásokról nem kapunk tájékoztatást a törvény lehetővé teszi számunkra a rendkívüli felmondások kikényszerítését, ugyan azok a jogaink lesznek mint a rendes felmondásoknál.
Már a nulladik percben vagyunk, emberéletek a tét. Nincs közöttünk és lehet, hogy hidegen hagyja, de volt már öngyilkossági kísérlet is. A lelkiismerete ezt is elviseli?
Válaszukra és hatékony intézkedésükre várva maradunk tisztelettel:
Ócsa, 2011. június 03.
2011. május 31., kedd
2011. május 24., kedd
Az MPF Holding ügyvédi válasza a FÉG nyilatkozatára-a FÉG ügyvédjének címezve
Dr. Kugler Zsolt
ügyvéd
Budapest
Andrássy út 79.
1062
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A Bajai Borovi Kft. ügyfelem képviseletében, hivatkozással a tegnapi megbeszélésünkre, illetve a FÉG Konvektorgyártó Zrt. (továbbiakban: a FÉG Zrt.) ügyfele vezető tisztségviselőinek, Gyarmathy Attila és Ámon Csaba által 2011. május 18-án kelt, a FÉG Zrt. munkavállalói részére megküldött tájékoztatással kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom:
A hivatkozott tájékoztatásban a FÉG Zrt. vezető tisztségviselői a kialakult pénzügyi helyzetért ügyfelem tulajdonosát („MPF Holding”) teszi felelőssé, arra hivatkozással is, hogy „az áprilisi munkavégzésre vonatkozó utalásokat már lényegében az MPF holding képviselője határozta meg, a jogszabályi kiskaput kihasználva nem fizette meg a dolgozóknak munkáját, amelynek eredménye már nem a FÉG Konvektorgyártó Zrt.-t, hanem az MPF Holdingot gazdagította.”
A tájékoztatásból idézett rendelkezés alkalmas ügyfelem, tulajdonosa illetve vezető tisztségviselői jó hírnevének megsértésére, tekintettel arra, hogy valótlan állításokat tartalmaz.
Nem vitásan ügyfelem az eredendően Commerzbank Zrt. jogosultat megillető, jelzálogjoggal biztosított lejárt követelés jogosultja. Az engedményezési nyilatkozat átadását követően ügyfelem fizetési felszólítást adott át a FÉG Zrt. képviselőjének, hogy haladéktalanul tegyenek eleget a fennálló fizetési kötelezettségüknek. Mivel a FÉG Zrt. fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ügyfelem az eredeti jogosultat is megillető jogainak érvényesítése érdekében meghozta a szükséges intézkedéseket hitelezői igényének biztosítása érdekében.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. § (3) bekezdése értelmében a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezését követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Szintén jogszabályi előírás rendelkezik arról, hogy e követelmény felróható megszegése esetén, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné válik, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállását.
A Bajai Borovi Kft. képviseletében eljáró ügyvezető, a FÉG Zrt. képviselőjének bemutatott meghatalmazása alapján Weiler Gábor és Madarász Zoltán jogosult eljárni a képviselet általános szabályai figyelembevételével.
Ügyfelem jelzálogjogosultként jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyak tekintetében meggyőződni arról, hogy a zálogtárgyak használata érdekeit nem sérti. A zálogjog nem csak a FÉG Zrt. székhelyét képező ingatlanvagyonra terjed ki, hanem a FÉG Zrt. tulajdonát képező egyéb ingóságokra (árukészlet, egyéb tárgyi eszközök stb.) is.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a FÉG Zrt. vezető tisztségviselőinek felelősségét egyértelműen meghatározzák, mind a kialakult gazdasági helyzetért és annak rendezésével kapcsolatosan is.
A tájékoztatás szerint a kialakul likviditási probléma arra vezethető vissza, hogy cégvezetés ügyfelem követelésének egy részét megfizette. Tények ennek ellentmondanak, hiszen az ügyfelem követelésének csupán 2%-a került megfizetésre. Jól látható, hogy FÉG ZRt. fizetési kötelezettségének részben történő teljesítése nem okozhatott likviditási problémát.
Ügyfelem rendelkezésére álló adatok alapján a FÉG Zrt. fizetésképtelenségét azok a korábbi üzletpolitikai döntések okozták, ami a pénzeszközök kivonásával kapcsolatosak (pld. ciprusi vállalat vásárlás, Svájcba fizetett tanácsadói díjak , luxusautó vásárlása stb.)
Az az állítás sem felel meg a valóságnak, miszerint az ügyfelem, mint hitelező fizette meg a munkavállalók márciusi bérét, hiszen a banki átutalásokat az MPF Holding Logisztikai és Kereskedelmi Zrt. kezdeményezte.
Nyilvánvalóan alaptalan az az állítás is, miszerint az „MPF Holding határozta meg a dolgozói feladatokat”.
A hitelezőnek nincs lehetősége munkáltatói jogokat gyakorolni, ezzel nem is élt. Kizárólag a zálogtárgyak biztosítása érdekében az alábbi feladatok elvégzését kérte számon, amit a FÉG Zrt. a Commerzbankkal kötött hitelszerződésben vállalt:
- vagyonleltár készítése a valós vagyoni helyzet felmérése érdekében,
- az ingatlan és az azt övező kerítés karbantartása a zálogtárgyak állagmegóvása érdekében,
- költségszámítás egyes termékek gyártási költségeinek felmérése érdekében, (e körben megállapításra került, hogy számos esetben a számlázott ár nem fedezte a termelés és az alapanyagköltségeket sem),
- követeléskezelés hiányosságainak megszüntetése érdekében intézkedett a pénzügyi vezetés irányába, hogy a nem fizető vevőknek küldje ki a megfelelő fizetési felszólításokat,
- szállítói szerződések bekérése, melyeket csak részben kapott meg,
- vagyonvédelmi intézkedések érdekében a hitelező saját költségén biztosítja zálogtárgyak védelmét.
Ellentétben a tájékoztatásban foglaltakkal ügyfelem és tulajdonosi köre („MPF csoport”) zálogjogosultként nem gazdagodott a Commerzbank követelésének megvásárlásával.
Az MPF vállalat csoport vállalta a beszerzések finanszírozását, ami alapján kiszállított árúkról a számlát a Fég Zrt. az MPF Holding Kereskedelmi és Logisztikai Zrt-nek számlázta azzal a céllal, hogy a gyár ne vessze el a vevőit. Az MPF Holding Kereskedelmi és Logisztikai Zrt. árrés nélkül számlázta tovább az árut a vevőknek. Az árrés hiányában gazdagodásról sem beszélhetünk.
A tájékoztatás a felszámolási eljárásról egyoldalú, félreértelmezhető tényeket közöl.
Felszámolási eljárás esetén elsősorban a felszámolás költségei, beleértve a munkavállalói követeléseket is térülnek meg, majd ezt követően a jelzáloggal biztosított követelések jogosultjai kerülnek kielégítésre.
A felszámolási eljárás elrendelését követően a hitelezői igények kifizetése csak a felszámolási eljárás lezárását követően kerül sor, amely több hónapot, akár egy évet is meghaladó időszakot feltételez.
A hosszú folyamatú felszámolás elkerülése érdekében tett javaslatot ügyfelem meghatározott eszközök átvételére, amelyre vonatkozóan 2011. május 5-én megállapodás került aláírásra.
Az eszközök átadása biztosítja gyár működését és a jogfolytonos foglalkoztatás fenntartását. Azok a munkavállalók, akiknek ma munkakörét ügyfelem nem tudja átvenni, munkaügyi jogutódként az érintett munkavállalókkal a Munkatörvénykönyvének előírásait betartva számolna el.
Ügyfelem javaslatának megtárgyalása elől a FÉG ZRt. vezető tisztségviselői elzárkóztak.
Jól látható, hogy ügyfelem senkit sem „fenyegetett” meg, ellenkezőleg; egy gyors és az összes érintett fél érdekét szem előtt tartó megállapodásra tett javaslatot annak érdekében, hogy a gyár tovább működhessen, figyelembe véve a munkavállalók további foglalkoztatását is.
Megállapítható, hogy a FÉG ZRt. nem működött együtt ügyfelemmel, észrevételeket, egyéb megoldási javaslatokat sem tett meg.
Ügyfelem a munkavállalói érdekképviseletet folyamatosan tájékoztatta, de nem hangolt senkit a vezető tisztségviselők ellen.
A munkavállalók valóban többször hangot adtak annak, hogy nincsenek megfelelően tájékoztatva a munkáltató képviselői részéről a vagyoni helyzet tekintetében, ezt ügyfelem is tapasztalta. Ügyfele ígérete ellenére nem jelent meg az egyeztetéseken sem, a polgármester úr és az országgyűlési képviselő úr kérését is figyelmen kívül hagyva, így ennek köszönhető a munkavállalók elkeseredettsége és felfokozott hangulata is.
Ügyfelem hitelezői érdekeinek védelmében kénytelen volt végrehajtási eljárást kezdeményezni. Fontos kiemelni, hogy ügyfelemet megelőzően, már 2010-ben, mind a helyi önkormányzat, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is végrehajtási eljárást kezdeményezett a meg nem fizetett adótartozásokkal összefüggésben.
Jól látható tehát, hogy a FÉG Zrt. fizetésképtelenségét nem az ügyfelem által kezdeményezett végrehajtási eljárás végrehajtó által során foganatosított cselekményei okozták, hanem a korábbi gazdasági döntések eredménye vezetett ahhoz, hogy az áprilisi munkabér fizetési kötelezettségének sem tudott a FÉG Zrt. eleget tenni, illetve a közműtársaságok a felhalmozott számlakövetelésükre tekintettel kénytelenek a szolgáltatásukat felfüggeszteni.
Ügyfelem képviseletében eljáró vezető tisztségviselők 150 munkavállaló egzisztenciális érdekeit is szem előtt tartva megoldást próbált keresni arra, hogy a kialakult gazdasági helyzetre tekintettel, biztosítsa a termelés folytonosságát a munkavállalói igények kielégítésével. Ennek érdekében ügyfelem 2011. május 17-én, majd május 18-án is Ócsa város polgármestere Bukodi Károly úr, illetve a település országgyűlési képviselőjének
dr. Szűcs Lajos úr, valamint a munkavállalói érdekképviselet aktív közreműködésével egyeztetést kezdeményezett a FÉG Zrt. vezetőségével, szem előtt tartva a 2011. május 5-én aláírt megállapodásban foglaltakat. A kezdeményezett egyeztetéseken a FÉG Zrt., megfelelő érdemi döntés meghozatalára is képes képviselete nem volt biztosítva, így ügyfelem kezdeményezése nem járt sikerrel.
dr. Szűcs Lajos úr, valamint a munkavállalói érdekképviselet aktív közreműködésével egyeztetést kezdeményezett a FÉG Zrt. vezetőségével, szem előtt tartva a 2011. május 5-én aláírt megállapodásban foglaltakat. A kezdeményezett egyeztetéseken a FÉG Zrt., megfelelő érdemi döntés meghozatalára is képes képviselete nem volt biztosítva, így ügyfelem kezdeményezése nem járt sikerrel.
Sajnálatosan a FÉG Zrt. képviselői a közvetlen egyeztetések helyett 2011. május 18-án kelt munkavállalók részére megküldött valótlan állításokat tartalmazó tájékoztatásban igyekeznek a kialakult csődhelyzetet tovább mélyíteni.
Ezúton hívom fel figyelmét a tegnapi megbeszélésünkre is, miszerint a 2011. május 5. napján aláírt megállapodás tartalmát alapul véve arra tett ígéretet, hogy a FÉG Zrt. képviseletében javaslatot tesz a kialakult állapot rendezésére. Továbbra is számítunk közreműködésére abban, hogy olyan megállapodás szülessen, ami lehetővé teszi a FÉG Zrt. további rentábilis működését.
Azonban amennyiben a FÉG Zrt. vezető tisztségviselői a továbbiakban sem hajlandók ügyfelem képviselőivel együttműködni, úgy ügyfelem legnagyobb sajnálatára kénytelen a további szükséges eljárásokat kezdeményezni, annak érdekében, hogy hitelezői igénye biztosítva legyen, figyelembe véve, hogy a tegnapi napon adott tájékoztatása szerint a FÉG Zrt. fizetésképtelenségének megállapítása érdekében több szállítói követelés jogosultja is felszámolási eljárást kezdeményezett a Pest Megyei Bíróságon.
Üdvözlettel:
Bajai Borovi Kft.
képviseletében:
Dr. Bognár Viktor
ügyvéd / attorney at law
H-1136 Budapest, Balzac u. 43.
Telefon: (+36 1) 3201 662, 3201 663
Fax: (+36 1) 3403 810
Mobil: (+36) 209720062
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)